2019. november 26-án, kedden 18 órakor: FRED ZINNEMANN: DÉLIDŐ

Kedves Filmbarátok!

2019. november 26-án, kedden 18 órakor:

FRED ZINNEMANN: DÉLIDŐ magyarul beszélő amerikai film.

Helyszín: Fehér Terem, VII. Rumbach Sebestyén u. 9. (Az RS9 Pinceszínház mellett.) 

Atlétikai gyakorlatként 12 lépcsőt kell lemászni és életben maradni… A mentő mindig készen áll, de soha nem volt rá szükség.
A DÉLIDŐ a filmművészet egyik maradandó gyöngyszeme, érdemes érte BÁTRAN (kék-zöld foltokkal) lejönni a lépcsőn. (A gyávákat úgy is “kiköpi” az Úr.)

Nagyon sok kritikus, esztéta egyik kedves filmje és egyben a hidegháborús korszak, sőt az egész kalandfilmtörténet egyik fő műve. A múlt századi fényképeket idéző híradószerűséggel és – hála az Oscar-díjjal kitüntetett, rendkívül feszes vágásnak – a feszültség végsőkig fokozásával tárja elénk a seriff drámáját, akit sorra magára hagynak a vadnyugati kisváros lakói, félvén a déli vonattal érkező börtönviselt bandita bosszújától.
A rendező szerint A film a lelkiismeretről szól.
Szerintem nem western, csak történetesen a Vadnyugaton játszódik. Egy emberről szól, akinek menekülnie kell. Aztán egyszer csak megáll, és azt mondja: ‘Nem tudom tovább csinálni. Vissza kell mennem.’ És visszamegy, vállalja a következményeket a végsőkig.”

Remélem nem bántok meg senkit, de egy felnőtt ember is beismerheti a hibáit, kényeskedését.  Ha valaki ZSENIÁLIS filmet akar látni, az eljön, (halálmegvető bátorsággal lejön a Fehér Terembe), nem viselkedik úgy mintha 120 éves lenne. Aki jajgat a lépcsők miatt és számára “kevés” a korlát is, azt biztosan jól elkényeztette az élet, aranykanállal ette gyerekkorában  az ételét.
AKÁR LE JÖN A FEHÉR TEREMBE, AKÁR NEM: de jó ha tudja, hogy 1944-45-ben a pincehelyiségekben vagy 100 ember bújt meg és nem az volt a problémájuk, hogy milyen a lépcső illetve, hogy pinceszag van. A problémájuk az volt, hogy éheztek és lótetemeket ettek, illetve szomjaztak és a jeges vödör vizet ittak. Nem attól féltek, hogy “URAM ISTEN LEESEK A LÉPCSŐN”, hanem az, hogy a nyilasok megkínozzák és megölik őket….Sajnos 1944 óta ennyire elkorcsosultak, elgyávultak egyesek. (AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA:)

Szívgyógyász barátaim szerint naponta 90-100 lépcsőt kellene megjárni, ahhoz, hogy minél később kapjunk infarktust (vagy soha) és a tüdőnk is rendben legyen.

A nem kényeskedő 90 éves HELLER ÁGNESNEK és a 87 éves JELENITS ISTVÁN tanár úrnak nem volt semmi baja a lépcsőkkel és a korláttal, a pinceszaggal.

Belépő: 1.200 Ft

A vetítés után Perlaki Tamás vezeti a filmvitát.

(Aki levelemet “szemtelennek” találta, az nem gondolja át, hogy én (Perlaki Tamás) sem vagyok egy mai csirke…)

BOLDOG VAGYOK, HA MINÉL TÖBB KEDVES NÉZŐNEK NAGY ÉLMÉNYT NYÚJT A FILM.

ARS POETIKÁM: 1 MINDENÉRT ÉS MINDENKI EGYÉRT.

Csak köszönet illeti meg Lábán Katalin igazgatónőt, aki nagy fokú kedvességből HELYET SZORÍTOTT a filmklubnak.

Akiket “megdorgáltam” remélem azok is belátják, hogy értük és a filmklubért tettem.

Tisztelettel kérek mindenkit, hogy minél többen jöjjenek és másokat (családtagjaikat, munkatársaikat) is hozzák.

A hölgyeknek kézcsók az uraknak forró kézszorítás

Perlaki Tamás
filmesztéta

A programokról hírlevél is készül, így ha Ön vagy egy ismerőse szeretne feliratkozni a filmklub hírleveleire, itt megteheti: Feliratkozás hírlevélre